Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

húsvéti ünnepek

Húsvéti Ünnepe - Húsvéti szokások, hagyományok, versek, dalok, képek

Húsvét története, szokások

Receptek

Reklám

Húsvéti SMS

Versek

Reklám

Képek

Videó

Utolsó kommentek

A húsvét története

2008.03.09. 11:44 - irodeak

Címkék: húsvét történet feltámadás szokások tavasz ünnepe

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe.

Jézus feltámadását ünneplik.

A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király.

Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt:

I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae.

Magyarul: Názáreti Jézus, Júdea királya.

Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz.

De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"


Bizonyára, észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik.

A húsvét, úgynevezett "mozgó ünnep".

Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget, (március 21-ét) követő első holdtölte utáni első vasárnap.

Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik, amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én lesz. Így tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét, a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk (svéd), Pĺske (norvég), Paste (román).

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol).

Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal.

A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.

Forrás:angelfire.com

A bejegyzés trackback címe:

http://husvetkor.blog.hu/api/trackback/id/tr44363183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.